Málna

Málna

A málna botanikai neve Rubus idaeus. A rózsafélék családjába tartozik (Rosaceae). A tojás alakú levelek alsó felszíne filcszerűen szőrös. A málna virágainak színe a tiszta fehértől a halvány rózsaszínig változik. Piros gyümölcsei összetett termések, amelyek érett állapotban a kúp alakú csumáról könnyen leszedhetők. A virágzási idő május-júniusra (esetleg júliusra) esik; de érett gyümölcsöket egészen őszig találhatunk. Minél soványabb talajon nő, annál aromásabbak lesznek a gyümölcsei.

A málna nyersen való fogyasztása előtt javasoljuk, hogy ne együnk semmit, mert így úgymond megposhadhat a gyomrunkban.

Finom gyümölcsei frissen és feldolgozva lekvár, dzsem vagy gyümölcslé formájában kedveltek és ismertek.
Régebben az érett gyümölcsből készült levet szívesen adták lázas gyermekeknek, aztán egyre inkább kiszorította ezt a citrusfélékből készült gyümölcslé. Ez egy kicsit érthetetlen, mert a málna épp olyan gazdag C-vitaminban, mint a citrusfélék, sőt B-vitamint, A-elővitamint, valamint számos ásványi anyagot (kálium, kalcium, vas, magnézium, foszfor-vegyületek) tartalmaz.

A cserje leveleit felhasználhatjuk mindennapi teaként vagy a legkülönbözőbb, tartósan alkalmazott teakeverékek alkotórészeként. Amikor az orvos a vesebetegnek naponta legalább 2 liter tea fogyasztását javasolja heteken és hónapokon keresztül, akkor nem használhatnak erős hatású teát, hiszen elsősorban a sok folyadék, a húgyutak átmosása a lényeg. Különösen alkalmas erre a célra egy olyan teakeverék, amely felerészben szeder- és málnalevélből, felerészben pedig vizelethajtó gyógynövényekből (például nyírfalevélből, pitypanggyökérből és -hajtásból, zsurlóból és aranyvesszőből) áll. Azok az idős emberek, akiknek sok folyadékra van szükségük, naponta rendszeresen fogyaszthatják a szeder- és málnalevélből készült teát. Ízesítésül kevés borsmentát, citromfüvet, csipkebogyót vagy hibiszkuszvirágot adhatnak hozzá.

All Rights Reserved Theme by 404 THEME.